Arccal előre
...megint e falak, mit szíved még nem feledett...
...elköszönsz... A táblától, minden széktől, tanártól,
szerfölött vad ábrándoktól, s híven féltő baráttól,
mert itt és most számodra véget ért egy fejezet...
Életerő
Mellvértet rak ránk a fájdalom,
híven pajzsot tart a félelem
megtépett, vad vágya? Vállalom!
Szívem zajló harca lételem!
El ne hervadjon
Tavasznak az eső áldás,
kamasznak az első hálás,
földeknek a borona,
hölgyeknek a korona;
áradáskor kell a csizma,
számadáskor ne kacsints, ma
a nyelved forgasd rendesen...
A kedvest hogy hagyd? Nedvesen...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
